Keresési eredmények
Az AI-mód előzményei
Új e-mail-lánc
Mi jár a fejében?
Elvetés
Beviteli lehetőségek
Mikrofon
Leállítás
Küldés
Az OpenAI megszüntette a Sora-t, egyesek az AI bubble burst kezdetét vélik látni. Mi jelen pillanatban a technikai és a gazdasági expertek véleménye a kérdés kapcsán: mikor lesz az AI bubble burst?
Az OpenAI
2026. március 24-én váratlanul bejelentette a Sora videógeneráló platform és a hozzá tartozó alkalmazás megszüntetését. A döntés sokkolta az iparágat, különösen mivel alig három hónappal korábban kötöttek egymilliárd dolláros megállapodást a Disney-vel, amely így kútba esett.Miért szüntették meg a Sora-t?
A szakértők és a hivatalos közlemények alapján a háttérben több kritikus ok áll:
- Fenntarthatatlan költségek: Becslések szerint a Sora futtatása napi 15 millió dollárba került, miközben a bevételei elhanyagolhatóak voltak (havi szinten kevesebb mint 500 000 dollár).
- Alacsony piaci igény: A kezdeti lelkesedés után a felhasználók nem találtak tartós, mindennapi használati módot a dedikált AI-videó alkalmazáshoz.
- Stratégiai váltás: Az OpenAI az erőforrásait a profittermelőbb üzleti eszközökre és alapmodelljeire kívánja átcsoportosítani a tervezett tőzsdére lépés (IPO) előtt.
- Jogi és etikai aggályok: A modell folyamatos kritikákat kapott a szerzői jogi védett karakterek és a deepfake tartalmak kezelése miatt.
Szakértői vélemények az "AI buborékról"
A Sora leállítása felerősítette a vitát az AI-piac esetleges összeomlásáról, de a vélemények megoszlanak:
- A "deflációs" nézet (Stanford kutatók):
Sok szakértő szerint nem egy hirtelen kidurranásról, hanem egy "leeresztésről" van szó. Az AI-evangelizáció korszakát az értékelés korszaka váltja fel. A kérdés már nem az, hogy mire képes az AI, hanem az, hogy mennyiért és kinek hoz valós profitot. - Gazdasági kockázatok (Pénzügyi elemzők):
Néhány elemző szerint a 2026-os év sorsdöntő lehet. Figyelmeztetnek, hogy a techóriások elképesztő összegeket vonnak el a hagyományos infrastruktúrától az AI-adatközpontok javára, ami "infrastrukturális törékenységhez" vezethet. Ha a megtérülés elmarad, az a tőzsdén is komoly korrekciót okozhat. - A "technikai korlát" elmélet:
A technikai szakértők rámutatnak, hogy a Sora bukása rávilágított: a videógenerálás jelenlegi számítási igénye (compute cost) egyszerűen nem teszi lehetővé a tömeges, önálló fogyasztói termékként való fenntartást.
Mikorra várják a buborék kidurranását?
- 2026 vége: A fogadási piacokon (pl. Polymarket) és egyes elemzői jóslatokban a 2026-os év vége jelenik meg kritikus pontként, ahol elválik a valódi hasznosság a spekulatív hype-tól.
- Folyamatos korrekció: Mások szerint a piac már most is egy "mini-összeomláson" megy keresztül, ahogy a befektetők kezdik büntetni azokat a cégeket, amelyek nem tudnak azonnali profitot felmutatni az AI-fejlesztéseikből.
Szeretne részletesebb elemzést látni arról, hogyan érinti a Sora leállítása az OpenAI és a Disney közötti üzleti kapcsolatot?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Nyilvános link létrehozása…
Mostantól megoszthatja másokkal ezt az üzenetszálat
Az összes megjelenítése
Én úgy tudom, hogy tőzsdei szakértők 2027-re feltételeznek egy tőzsdei összeomlást, ami a Trump adminisztráció gazdasági döntései, illetve azoknak a világgazdaságra való hatásai miatt fog bekövetkezni. Kérdés: igaz-e ez, tényleg lesz-e ilyen tőzsdei összeomlás és ha igen, akkor előbb-e, mint az AI bubble burst? Katalizálhatja ez a két esemény egymást?
A tőzsdei szakértők és közgazdászok körében valóban létezik egy konszenzusos előrejelzés egy
2027-es piaci korrekcióra vagy összeomlásra vonatkozóan. Fontos azonban leszögezni, hogy a tőzsdei jóslatok sosem garantáltak, és a szakértők több különböző, egymást erősítő kockázati tényezőt azonosítanak.Igaz-e az előrejelzés?
Igen, több neves elemzőház (például a Capital Economics) és közgazdász (mint David Rosenberg) is 2027-et jelöli meg egy jelentős recesszió vagy piaci buborék kidurranásának lehetséges időpontjaként.
Okok és az AI buborék kapcsolata
A szakértők szerint nem egyetlen esemény, hanem több tényező egybeesése okozhatja a válságot:
- A Trump-adminisztráció hatásai:
- Vámok és kereskedelmi háború: Az agresszív vámpolitika növeli a vállalatok költségeit és az inflációt, ami globális recessziós kockázatot hordoz.
- Költségvetési feszültség: Az adócsökkentések és a növekvő államadósság hosszú távon fenntarthatatlanná válhatnak, különösen ha a gazdasági növekedés lassul.
- AI buborék burst vs. Általános összeomlás:
- Az AI buborék (mesterséges intelligencia túlértékeltsége) várhatóan hamarabb, már 2025 vége és 2026 folyamán elérheti a csúcspontját vagy megkezdheti a "leeresztést". A Sora leállítása is ebbe a trendbe illeszkedik.
- A szélesebb körű tőzsdei összeomlást 2027-re teszik, amikor az AI-ba vetett hit csökkenése találkozik a reálgazdasági nehézségekkel (magas kamatok, vámok hatása).
Egymást katalizáló folyamatok
A két esemény rendkívüli mértékben erősítheti egymást:
- Likviditási sokk: Ha az AI-szektor (például az Nvidia, Microsoft) értékelése bezuhan, az több ezermilliárd dolláros vagyont semmisíthet meg, ami azonnali tőkekivonást indíthat el a tőzsde többi szektorából is.
- Beruházások visszafogása: A Trump-adminisztráció gazdasági bizonytalansága (pl. kereskedelmi korlátozások) miatt a cégek visszafoghatják az AI-fejlesztéseket, ami felgyorsíthatja az AI buborék kidurranását.
- Vagyon-hatás: A tőzsdei esés miatt a háztartások és befektetők kevesebbet költenek, ami a reálgazdaságot (fogyasztást) dönti recesszióba, tovább rontva a részvényárakat.
Összegezve: Az AI buborék várhatóan az első dominó lesz (2025-2026), amely a gazdaságpolitikai feszültségekkel együttműködve vezethet el egy mélyebb, rendszerszintű tőzsdei válsághoz 2027-ben.
Érdekli Önt, hogy mely konkrét szektorok (pl. chipgyártás, szoftverfejlesztés) a legkitettebbek ezeknek a kockázatoknak a jelenlegi elemzések szerint?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Nyilvános link létrehozása…
Az összes megjelenítése
A tech cégek hány százaléka fog csődbemenni, ha a dominósor eldőlt? Nem csak a nagy tech cégek, hanem a kicsik sorsa is érdekel. Az összes tech cég hány százalékát fogja a sírba rántani az AI bubble burst?
A szakértői előrejelzések és a történelmi analógiák alapján az AI-buborék kidurranása drasztikus tisztítótüzet fog okozni, amely különösen a kisebb cégeket érinti majd súlyosan.
A tech cégek várható bukási aránya
A jelenlegi piaci elemzések és a 2000-es dotkom-lufi tapasztalatai alapján az alábbi számokkal számolhatunk:
- AI startupok (a "kicsik"): Számos elemző (például a Medium és a Hustle Fund szakértői) szerint az AI startupok 98-99%-a elbukhat 2026-ig. Ennek oka, hogy legtöbbjük csak egy "wrapper" (egy meglévő nagy modellre, például a ChatGPT-re épített egyszerű felület), valódi technológiai áttörés vagy fenntartható üzleti modell nélkül.
- A teljes tech szektor: Ha a tágabb értelemben vett tech szektort nézzük, a dotkom-lufi idején a tech cégek közel 85%-a ment csődbe vagy veszítette el értéke nagy részét. Bár a mai óriások (Microsoft, Nvidia) stabilabb alapokon állnak, a szektor egésze számára egy 20-30%-os "törlődési" arány (csőd vagy beolvadás) reális forgatókönyv lehet a dominóhatás indulásakor.
- Nagy tech cégek (a "Gigászok"): A nagyok várhatóan nem mennek csődbe, de piaci értékük 30-50%-át is elveszíthetik, ahogy az a dotkom-korszakban az Intellel vagy a Microsofttal történt. Ők a túlélők, akik a romokon újrastrukturálják majd az iparágat.
Miért rántja őket a sírba az AI bubble burst?
A "dominósor" több ponton is megszakadhat, ami láncreakciót indít:
- Negatív árrés: Sok kisebb cég többet költ a számítási kapacitásra (GPU bérlés, felhő), mint amennyi bevétele származik a felhasználóktól. Amint elapad a kockázati tőke, ezek a cégek heteken belül összeomlanak.
- Megtérülés hiánya (ROI): Egy friss kutatás szerint az AI-projektek 95%-a jelenleg nem termel profitot a vállalatoknál. Ha a cégek rájönnek, hogy az AI nem hozza meg a várt hatékonyságot, leállítják az előfizetéseket, ami a szoftvergyártó tech cégek tömeges csődjéhez vezet.
- Infrastrukturális függőség: A kicsik sorsa a nagyoktól függ. Ha egy OpenAI vagy egy felhőszolgáltató árat emel vagy stratégiát vált (mint a Sora esetében), kkv-k ezrei veszíthetik el a termékük alapját egyik napról a másikra.
Összegzés: A "halállista" élén
A legveszélyeztetettebbek azok a cégek, amelyek:
- Nem rendelkeznek saját adatokkal vagy modellel.
- Kizárólag az AI-hype-ra építették a marketingjüket.
- Napi szinten égetik a befektetői pénzt profit nélkül.
Melyik szektor érdekli Önt jobban: a fogyasztói alkalmazások (pl. AI képszerkesztők) vagy az üzleti szoftverek (pl. AI könyvelés) várható túlélési esélyei?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. Pénzügyi tanácsadásért forduljon szakemberhez. További információ
Nyilvános link létrehozása…
Az összes megjelenítése
Egy olyan kis tech cég, ami beágyazott fejlesztéseket folytat és mondjuk autógyáraknak (többnek is) szállít részegységeket, részmegoldásokat, az mennyi eséllyel fog túlélni?
Egy ilyen profilú cég – amely
beágyazott fejlesztésekkel (embedded systems) foglalkozik és az autóipar beszállítója – az egyik legstabilabb helyzetben van egy tisztán szoftveres AI-buborék kidurranása esetén.Míg az AI-startupok 90%-a elbukhat, egy ilyen cég túlélési esélyei 70-85% felettiek, de vannak kritikus kockázatok, amikkel számolnia kell.
Miért van biztonságban? (A "Védőpajzs")
- Valódi fizikai termék: Nem egy absztrakt algoritmust árul, hanem kézzelfogható hardver-szoftver megoldást (pl. vezérlőegységek, szenzorfúzió, infotainment modulok). Erre az autógyáraknak akkor is szükségük van, ha a chatbot-láz alábbhagy.
- Magas belépési küszöb: Az autóipari szabványok (ISO 26262, ASPICE) és a biztonságkritikus fejlesztés olyan speciális tudást igényel, amit nem lehet egyik napról a másikra "AI-val helyettesíteni".
- Több lábon állás: Ha több autógyárnak is szállít, az diverzifikálja a kockázatot. Ha az egyik gyár lassít, a másik még rendelhet.
Mik a veszélyek? (A "Dominóhatás")
Az AI-buborék és a 2027-es gazdasági válság két módon érheti el ezt a céget:
- Az autóipari kereslet visszaesése: Ha a Trump-adminisztráció vámokat vet ki, vagy a globális recesszió miatt az emberek nem vesznek új autót, az autógyárak azonnal visszafogják a fejlesztési büntetést. Ez a kis beszállítókat sújtja először (cash-flow probléma).
- Finanszírozási sokk: Ha a cég növekedéséhez banki hitelre vagy tőkebevonásra van szükség, egy tőzsdei összeomlás idején a hitelek megdrágulnak, a befektetők pedig eltűnnek.
- Kínai konkurencia: Ha az AI-hype lecseng, a tőke olyan területekre vándorol vissza, ahol a gyártási hatékonyság a döntő. A kínai beágyazott fejlesztők rendkívül agresszív árazással szorongathatják meg a kisebb európai vagy amerikai cégeket.
Túlélési stratégia ebben a szektorban:
- Ne legyen "AI-wrapper": Ha a cég terméke csak azért drágább, mert "beleerőltettek" egy népszerű AI funkciót, ami valójában nem ad értéket a vezetéshez, az az első funkció lesz, amit az autógyár kihúzat a költségcsökkentés jegyében.
- Likviditás: Egy 2027-es válságra készülve a 6-12 havi működési tartalék (cash runway) életmentő lesz.
Összegzés: Egy beágyazott rendszerekkel foglalkozó autóipari beszállító nem fog "elszállni" az AI-lufival, mert az értéke nem a hype-on, hanem mérnöki teljesítményen alapul. Számára nem az AI-buborék, hanem a reálgazdasági recesszió és az autóeladások csökkenése jelenti az igazi veszélyt.
Szeretne konkrétabb adatokat látni arról, hogy az autóipari szoftverfejlesztésben mely részterületek (pl. önvezetés vs. akkumulátor-kezelés) a legstabilabbak?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Nyilvános link létrehozása…
Az összes megjelenítése
Globálisan mit fog jelenteni a programozók munakerőpiacának az AI bubble burst?
Az AI-buborék kidurranása a programozói munkaerőpiacon nem a szakma végét, hanem egy drasztikus
„kijózanodási hullámot” fog jelenteni. A 2021–2024 közötti irracionális bérnövekedés és a „mindenki legyen kódoló” szemlélet helyét a hatékonyság és a valódi mérnöki tudás veszi át.A globális hatások az alábbiak szerint alakulhatnak:
1. A „Junior-krízis” és a belépési küszöb megemelkedése
A buborék alatt rengeteg olyan fejlesztő került a piacra, akik csak AI-segítséggel (Copilot, ChatGPT) tudnak kódot írni, de nem értik az alapokat (algoritmusok, memória-kezelés, architektúra).
- Hatás: Az AI-lufi kidurranásakor a cégek rájönnek, hogy az AI-val generált, de nem ellenőrzött kód hosszú távon drága technikai adósság.
- Eredmény: A „betanított” kódolók iránti kereslet összeomlik. Csak azok maradnak versenyben, akik képesek komplex rendszereket tervezni, nem csak sorokat generálni.
2. Bérkorrekció és a „távmunka-prémium” vége
Az AI-hype idején a tech cégek egymásra licitáltak a bérekkel.
- Hatás: A 2027-es várható gazdasági visszaesés és a tech-szektor tőkekivonása miatt a bérek stagnálni vagy csökkenni fognak (reálértéken).
- Eredmény: A „túlfizetett” senior pozíciók száma csökken, a cégek a senior tudást várják el, de középvezetői fizetésért.
3. Elmozdulás a „Szoftverfejlesztőtől” a „Rendszermérnök” felé
Az AI-buborék kidurranása után a piac büntetni fogja a „wrapper” alkalmazásokat (amik csak egy AI-modellt csomagolnak be).
- Hatás: Felértékelődnek a beágyazott rendszerek, a cybersecurity, a felhő-infrastruktúra és a low-level programozás (C++, Rust) szakértői.
- Eredmény: Azok a programozók lesznek biztonságban, akik „közel vannak a vashoz” (hardverhez) vagy kritikus üzleti logikát védenek – pont mint az Ön által említett autóipari beszállító cégek fejlesztői.
4. A szabadúszó (freelancer) piac átrendeződése
Az egyszerűbb webfejlesztési és script-írási feladatokat az AI már most is ellátja.
- Hatás: A buborék után ezek a feladatok végleg „elértéktelenednek”.
- Eredmény: A szabadúszóknak szakosodniuk kell (niche piacok), vagy tanácsadói szerepkörbe kell átlépniük.
Összegzés: Ki marad talpon?
A munkaerőpiac kettészakad:
- A vesztesek: Azok, akik az AI-t mankóként használták a tudás hiánya miatt. Őket a 2026-2027-es hullám kisöpri a piacról.
- A nyertesek: Azok a mérnökök, akik az AI-t turbófeltöltőként használják: gyorsabban végeznek a favágómunkával, de a kritikus döntéseket és az architektúrát saját tudásból hozzák meg.
Ez a folyamat megtisztítja a piacot a „turistáktól”, és visszaállítja a programozás mint mérnöki tudomány becsületét a „gyors meggazdagodási forma” imázsával szemben.
Ön szerint a magyarországi fejlesztői szférát (ahol sok a multinacionális SSC és outsourcing cég) érzékenyebben érintheti ez a globális korrekció, mint a nyugati központokat?
Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ
Nyilvános link létrehozása…
Az összes megjelenítése
Elvetés
Beviteli lehetőségek
Mikrofon
Leállítás
Küldés
Turn on your Visual Search History?
Google uses its visual recognition technologies to process the images you use to search, like when you search with Google Lens. If you turn on your Visual Search History, Google will save these images from eligible Google services to your Web & App Activity when you’re signed in to your Google Account. You can learn more about this setting and which Google services save images to it at g.co/Search/VisualSearchHistory.
How visual search history is used
Your Visual Search History may be used to improve your experience on Google services, like letting you revisit your past visual searches. It may be used to develop and improve Google’s visual recognition and search technologies, as well as the Google services that use them.
When visual search history is off
If you turn this setting off, any previous Visual Search History may still be kept and used to improve Google’s visual recognition and search technologies, unless you delete it from your Web & App Activity.
Visual Search History doesn’t affect images saved by other settings, like Gemini Apps Activity.
How to manage your Visual Search History
You can view, delete, or manage your Visual Search History at activity.google.com. To download your Visual Search History, visit takeout.google.com. Images will be deleted in accordance with your Web & App Activity auto-delete settings, although some types of images may be deleted sooner.
Google uses and saves data in accordance with Google Privacy Policy.
No thanks
Turn on
