TCH (statz) | #1, Főfasz (10466) |
10583 | #354a | ^ | Idézet | Sun, 30 Aug 2015 02:23:34 +02 |
188.36.*.* | *.catv.pool.telekom.hu |
Kecskementes januárt mindenkinek itt, a legújabb sufnituning rovatban, köszönti önöket trécéhá, a retardált bakkecske. Ugye volt nekem egy sokcsatornás hang és videokapcsolgatóm, amit két korábbi sufnituning rovat keretében tákoltunk össze öcsémmel (#1, #2). Ezzel váltogattam a tévén és az erősítőn a bemenetet. Közben nem egyszer volt probléma, hogy egyszerre több dolognak kellett volna szólnia; főleg a pécé és a G4-es Mac esetén volt ez gáz, mert a KVM-hez csak le kellett nyúlni az asztal alá, viszont a váltó jó messze, az erősítő mögött van, mert csak ott van jó helyen a drótok miatt. A megoldás kézenfekvő, a hanghoz nem váltó kell, hanem mixer. Én az itt található "virtuális föld" mixert építettem meg: És persze videováltó is kellett, hiszen a videójelet nem lehet mixelni. (Illetve lehet, de nagyon nem célszerű. :P ) Hát akkor ugorjunk seggest egy helikopterrotorba fejest a megolvadt ónba. Elősör (sic) a videóváltót építettem (haha) meg, mert az volt a könnyebb. Semmi extra nem kellett hozzá, csak egy doboz, pár RCA, meg egy Jaxley. Ugyan nyolccsatornásat szerettem volna, de csak hatos Jaxley volt. Mivel eddig is csak öt db gép volt rádugva az előd Sufnicsra (meg van még talonban egy Atari 130XE, amihez azonban még kéne egy két dolog, de ez most sajt), így a hatbemenetes is doszta elég lesz. Hát előkaptam a satuttot... ...és beleszorítottam a doboz alját. Utána megfúrkáltam hét helyen, hogy belemenjenek az RCA-k. Ezután eljátszottam ugyaneztet az tetejivel is, de ebbe csak egy likat ütöttem. Aztán belevertem a faszom a konnektorba a csatlakozókat, meg a Jaxley-t. Eztán összekötöttem a csatlakozók köpenyét, mert az lesz a főd. Mi az, égitest és három betű? Konyhaasztal, há-há, kurwa vicces. :( Utána ráaggattam a Jaxley-ra a vezetékeket, a másik oldalt meg rákötöttem az egyes csatlakozókra. Ennyi volt a nagy mutatvány a jelváltóval. Kurwa nehéz volt, mi? A mixerrel már több volt a szívás. Ehhez kellett egy nagy doboz, 8 db sztereó poti, 9 db sztereó RCA aljzat, tápcsatlakozó, 17 db ellenállás, kapcsolók és egy műveleti erősítő (TL072). Ráadásul az elején még úgy gondoltam, hogy majd váltható lesz minden csatorna mono és sztereó között, de ezt elvetettem két okból: egyfelől nem fért volna el az a ménkű sok kapcsoló, másfelől meg, ha annyira ugyanazt a csatornát akarom hallgatni egy bemenet mind a két csatornáján, akkor rádugom egy elosztóra. (De nem akarom, mert ami itt mono, az a C128, "Nintendo", Sega triumvirátus és ezek a TV-n mennek, ami az asztal jobb sarkán van, alatta a jobb hangfallal, úgyhogy pont jó mono-nak.) Hát akkor, essünk neki. Először megfúrkáltam az előlapot... ...hogy ki bírjam vágni a helyet a bemeneteknek. Ehhez egy kis, fúróba fogható "körfűrészt" használtam. Megvan a luk. Debazdmeg, ez milyen rettenetrohadt büdös volt, amíg köszörültem! Ezután pár kiscsavarral belerögzítettem a két RCA-csoportot az előlapba és megfogtam egy helyen középen. Így néz ki felülről. Azaz nézne, ha nem lenne olyan homályos a kép, mintha egy kibaszott akváriumból fotóztam volna, amit tízévente egyszer pucolnak ki és akkor is smirglivel. Hátulra is befúrtam a kimenetet, meg a tápcsatlakozót. (Az erősítőnek.) Hátulról a hátulja. Eztán befúrtam a potikat, a tápkapcsolót és a kimenet mono/stereo kapcsolóját. Az egész, belülről, még vezetékek nélkül. Utána a potméterekre ráforrasztgattam az ellenállásokat. Mi az ellenállás mértékegysége? Partizán per négyzetméter. Ha. Ha. Ha. Ha. Ha. Ugye az egésznek az a lényege, hogy a bemeneten a poti merre "tereli" az áramot, ha felcsavarom, akkor kifele vezet, ha meg letekerem, akkor meg a föld fele vezet, a kettő közötti állás dönti el, hogy mennyi kraft megy az erősítő fele. Utána fogtam egy tokot, lecsíptem egy darabot belőle és "megépítettem" az erősítő tokját. Először sikerült rossz rajzot nézni, így aztán két plusz ellenállást is sikerült ráforrasztani. :P Ügyes vagyok. Mint egy kecske. (Meg kb. hajnali három volt. És erről is bilgéc tehet.) Utána összekötöttem az ellenállásos potik majdan földre menő lábait, azonkívül az ellenállásait is (csatornánként)... ...a szélén lévőket dróttal odakötvén a közepéhez. (Közben az előlapi közös földet is megcsináltam.) (Ha valaki hirtelen minőségi ugrást tapasztalna a képeken, akkor az azért van, mert eddig az öcsém gépével fotóztam, ami pont annyira jó gép, amennyire jó fotós vagyok én (úgyhogy kurwa jó párost alkottunk mi ketten azzal a selejt géppel, pontosan látszik a selejt képeken, hogy mennyire jót), viszont innentől a húgom gépével készült fotók jönnek, ami viszont profi gép. (A csere azért volt, mert ez nem egy este készült, hanem sok, és öcsém elvitte a sajátját.)) Utána "megjavítottam" a tokot... ...és beraktam a helyére. Itt már rajta vannak a bemenetek, kimenetek és a táp is (a kapcsolók is bekötve). Utána összekötöttem az előlapi közös földet a hátlapival és a potikkal. És az egész egybe. Baloldali zöld kapcsoló a táp a műveleti erősítőnek, a jobboldali a kimenet mono/sztereó váltója. Hátulról a kütyü. A baloldali aljzat a táp. 15V kell neki. Utána kipróbáltam a cuccot. Gyönyörű, csodálatos, telt hangja van. Merthogy van neki hangja. Saját. Olyan jó mély, telt, brummogó zúgás jön belőle, hogy majd' leszakadt a faszom "gyönyörömben", hogy mégis mi a kénköves pokol gerjed ennyire ebben a lófaszbaszta tákolmányban?! Valamit nagyon elbaszhattam. Azt, hogy nem mentem kertésznek. Vagy sonkának. Hát jó. Vagy nem jó. "Debuggoljuk" ki ezt a szart. Kezdetnek próbáljuk ki, hogy vajon csak az erősítésnél van-é gáz, vagy sikerült összekötni valamit valamivel. Erősítő ki, táp ki, potméterek csomópontjai kimenetre rádrótoz. Tőmondatban beszél. Így már szól a ketyere. Méghozzá egész hangosan. Konkréten a C128, a G4-es PowerMac és a pécé (illetve a bennük ülő SB Live!) bömböl, a két Amiga, a Sega és a Super Com pedig normálisan szól. Én ehhez nem értek, de szerintem ide nem is kell az a műveleti erősítő. Bevágtam a helyére a két cuccot... ...és nekiálltam tekergetni a potikat, meg egyszerre zenélni minden gépen. Gyönyörű kakofónia, de mindegyik szól, ahogy kell. Ugyan a csőröm baszta, hogy mi a rézzel kivert szaros lófaszt basztam el már megint kurwa nagy "tehetségemben", de mivel már kibaszott hajnali öt (!!4!, nemnégy, öt) volt, így inkább tőböl torkonszartam az egészet, hát végülis szól, vagy mifaszvammá'. Majd egyszer - ha lesz szerszám, anyag, meg affinitás, meg utánanéztem rendesen, akkor - talán megépítem ezt a tákolmányt mégegyszer, de erre senki ne vegye be a ciánt, mert ha mindenki meghal, akkor nem lesz aki adót fizet és mi lenne, ha nem lenne adobe vallás. Asszem takarodok aludni, mert már úgy szaporodnak ezek a rettenetesen szar viccek, mint az államadósság. Na tessék! Ennyi volt mára sufnituning rovatunk, szerintem mára bőven elég is volt a tudomány és a technika világából, bár mondjuk itt se tudomány, se technika nem volt, csak ipari méretű elkúrások végeláthatatlan sorozata, de ez végülis ugyanaz, bár lehet, hogy de. Na mindegy, lófasz. Búcsúzik a műsorvezető (ne lőjetek!), köszönet öcsémnek és húgomnak a fényképezőkért, valamint bikacsököt bilgécnek és a kurwa anyját a mikrofosnak. (Ez az egész is bilgéc hibája!) |