Ádám (statz) | #4, Főfasz (1819) |
1736 | #46c8 | ^ | Idézet | Fri, 10 Nov 2017 19:55:53 +01 |
91.104.*.* | *.pool.telenor.hu |
Igazából nincs jelentősége hogy milyen osztály, csak legyen helyem. De interszitivel utazva kell helyjegyet váltanod, az egy másik dolog hogy a nyócvanéves nagymama csak azért, mert eszik, elfoglalhatja az asztalos helyedet... Igen ez meg egy következő sztori, de mivel van idő mert kurwa lassú a máv, ezért elmesélem. Kb. 1 éve utazhattam szintén interszitivel. Felszállok, megkeresem a helyemet, le akarnék ülni de ott ül egy öregasszony, éppen egy kis uzsonnásdobozból eszegeti az előre felvágott almát. Nem akartam paraszt lenni, mert én is leülök más helyére, ha üres, ott van asztal az enyémen meg nincs. - Elnézést ide szól a jegyem. - Nem látja fiatalember, hogy én itt ülök? - (Mifaszom?) Azt látom hogy maga itt ül, de én erre a helyre vettem helyjegyet és az a helyjegy ide szól. - Mindenki arra a helyre ül, amelyik szimpatikus neki. Ez már 50 éve is így volt, higgye el, hogy jobban tudom, mint ön! (vagy valami ilyesmi volt, szokásos duma arról hogy ő öreg ezért kibaszottul jobban tud mindent) Ezután megpróbáltam neki elmagyarázni hogy hogy a jó büdös faszba működik a helyjegy, természetesen mintha falnak beszélnék. Végül közölte hogy már az időseknek sem adják meg a tiszteletet (régenmindenjobbvolt/bezzegamiidőnkben) meg közölte hogy ő egyébként is eszik ezért szüksége van az asztalra. Majd azt mondta hogy üljek egy olyan helyre, ahol nincs asztal, merthogy az biztos kényelmesebb mint ez. Majd közöltem vele hogy attól hogy ő kurvára öreg meg enni akar, nekem még jogom van a saját helyemre leülni úgyhogy lehet innen felállni. Erre úgy nézett rám mintha meg akarna ölni és eltakarodott. |