BGAFC Vendégkönyv

Σ: 1 post

TCH (statz)

#1, Főfasz (10466)

10660 | #1d67 | ^ | Idézet | Wed, 13 Jun 2012 00:40:30 +02

89.134.*.*

*.catv.broadband.hu

XDDDDDDDDDDD

Ez a Gábriel ez miből is van?

Versátköltésem nekem is van, vagy tíz éve ha írtam: szar vers

1.
Este van, este van: mindenki buliba!
A töke alá lóg, a drogos banda orra.
Zúg a részeg taxi, nekimegy a falnak,
Nagyot csattan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne a sok szeméthegynek,
A kukázó műszak indul sok csövesnek.
Csapong a kamion a járdát sodorván,
Rikoltoz a nyanyus, átesve a botján.

2.
A kukába fehérlik csontja egy tehénnek,
Egy csöveske épen az imént evé meg.
Csendesen kérődzik, szegény jámbor fajta
Aztán jön a hentes, nagyokat csap rajta.
Ballag egy prosti is - dolgozni azt restel -
Kihívóan lépked, felfújt mellel, seggel.
Meg-megáll, körülnéz, kapás van hirtelen
Hapsi sok lóvéval kezében ott terem.

3.
Nyitva áll a diszkó; a dobgépnek hangja
Oly hivogatólag üvölt az aszfaltra.
Ajtó előtt hasal, egy kidobott marha,
Összeverték, kidobták félig vérbe fagyva.
Benn a skót drogdealer, osztja a sok szpidet,
A sok hülye drogosnak, ezrekért ad tizet.
Aztán elvegyül a sötét társaságba,
Amíg el nem küldik melegebb égtájra.

4.
Egy eladó lány a pultra sok lóvét rak:
Hoz még majd ő többet... ha van elég kuncsaft.
Holnap ismét indul: a munkára készen,
A hapsikat hívva, dolgozik serényen.
Körűl a maffia, etyepetye mellett,
Elesdét vagy szpidet, vagy krekket szemelget.
Vodkából időnként, isznak rá még sokat,
Az rondítja tovább, a rusnya arcukat.

5.
A legrondább csávó, hetvenkedve nagyzol,
Hogy kit ütött rúgott, ugatásért arcon.
Olvas egy második, nem ügyelve másra:
Ebből meg ügyvéd lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani a gazda,
Pedig a kiscsávesz, a törvényt leszarja.
Jobban kedveli a pornót meg a tévét,
Pornóra költi a, gazda drága pénzét.

6.
Nem fizet egy adós, kinyírja a gazda,
Kilences magnumját övébe akasztja.
Kutat a rendőrség, ki lőhette ezt le,
Legalább egyetlen, árva nyomra lelne.
Rettenve sikolt fel, az érkező rokon:
Ideges a rendőr, ezért vágja pofon.
Lesz öröm: aludni se tud többé éjjel,
Bajlódik egy hétig, majd a temetéssel.

7.
A gazda pedig mond "Na miva' ti kecskék?!"
Leülve mernyeszti, a méretes seggét.
Homlokát letörli, vérlepte kezével
És gondol egyet a megromlott lelkével.
És ahogy körülnéz, a víg vendégeken,
Koszos sárga fogai, kivillannak szépen.
A füves pipáját, tűzbe meríti;
Az első szippantás, mosolyra deríti.

8.
Nem késik azonban a pincérkisasszony,
Illő, hogy urának, sok-sok piát hozzon,
Kiteszi középre, a nagy sörös tálcát,
Melléje a sok-sok, vendégtől csórt tárcát.
Jutalomra számít, ő is pénzre éhes,
Szól neki a gazda: "Gyé' má' ide édes!"
Belesúg fülébe; odanyújt vagy tizet,
A kiscsaj vigyorog, a gazda ma fizet.

9.
De vajon ki csönget? "Nézzé' má ki Szása!
Ha valami csöves, húzzon el a rákba!
De lehet az ügyvéd, hozhatja a pénzem.
Háromszázat igért, biztosan meg lészen!"
Visszajő az orosz, a pasast behíván
Gettó repper lép be, Szása anyját szidván.
"Ne szájaskodj barom, idióta marha!
Ha mégeccer beszósz' főkenlek a falra!"

10.
Köszönti a gazda: "Nyomassad má' haver!
Pénzt addig te nem kapsz, amíg nincsen vaker."
Aztán hívja DJ-t, nyomasson rep zenét,
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
"Itt va' egy kis anyag, eztet gyorsan szívd el!"
DJ a kis agyát felpörgeti szpíddel.
Szava sem igen van azalatt míg szívja,
Aztán húz a pulthoz, a reppet berakja.

11.
De mikor aztán a repszám végre indul,
A repper szövegel, hogy majd bele pistul.
Nyomja a szöveget, mint Fábry a sódert,
Elkérhetné tőle, ezt a szöveg módszert.
A pornós csákó is leteszi a könyvet,
Világrusnya fejével, egyre-elébb görnyed.
És mihelyt a repper megáll a reppjével,
"Nyomassá' még egyet!!!" Integet öklével.

12.
"Ne hadonásszá köcsö'!" Szólja le a gazda;
Beint a repper is, azután folytatja.
Kómás tekintettel függenek reppjén
Mind a kis gengszterek, mind az összes vendég.
Kis csákó megkérdi nagy flegmán a gazdát:
"Nem kéne kiadni? Hozna sok-sok suskát!"
"Három éve kérded, ugyanezt a kérdést,
Nem adunk ki semmit, ha nincsen szerződés."

13.
Reggel van, reggel van... lámpa nem világít,
Nyüzsgés árasztja el Pest szűk kis utcáit.
A csöves is álmos, már alszik is szépen,
Félrebillent fejjel, egy kupac szemétben.
Anyázás hallatszik, arra rá egy nagyobb,
Közbe a villamos elcsap egy vén vakot.
Megint jön a mentő, s elviszi a hullát,
Jön a rendőrség és lezárja az utcát.

Meg van egy verselemzésem is. Vigyázat, ez már tényleg rohadt fárasztó (meg ez is tíz éves).

Anyám Tyúkja - Elemzés

Már a címből is arra lehet következtetni, hogy a szociális viszony Petőfiéknél nem lehetett túl mintaszerű: A címben használt birtokolási mutató arra enged következtetni, hogy Petőfiéknél matriarchális hierarchia volt érvényben és az anyja kisajátította magának az egész tyúkot.

A vers első sorában a tyúk megszólítása: „Kend” azaz kegyelmed arra utal, hogy Petőfinek súlyos kisebbségi komplexusa volt, mert a családi ranglétrán még a tyúk is följebb található nála. Az efféle inhumánus rangsorolás abból eredhet, hogy a tyúk minden nap legyártotta a neki előírt 1 darabos tojásquotát, s ezzel fizikális valutában mérhető hasznot hajtott a családnak, míg Petőfi, aki foglalkozására nézve költő, nem sok profitot hozhatott a családnak, mivel az agrikultúrális társadalmi réteg nagy része analfabéta volt és így a műveit nem lehetett elég széles körben prezentálni ahhoz, hogy egyáltalán a papír és a tinta, azaz a befektetés is megtérüljön.

A következő három sor egyértelműen tanúsítja, hogy Petőfi féltékeny a tyúk pozíciójára, mert amíg az a madár a szobában lakik addig Petőfi az utcán él. A következő versszak hivatalos bizonylat arról, hogy a tyúk jogai a társadalmi illetve családi ranglétrán betöltött posztnak (mint haszonállat) megfelelően biztosítva vannak, és a tyúk szabad állampolgár. Ha hozzávesszük, hogy a vers dátuma (1848. 02) szerint, időrendi sorrendben élből a rákövetkező vers a Nemzeti Dal (1848. 03. 13) amiben Petőfi szabadságot és jogokat követel a népnek. De mivel Petőfi a nép fia így a követelt jogok őt is megilletik. Tehát Petőfi nem tudta elviselni, hogy egy tyúknak több joga van, mint neki, és mivel Petőfi született vezéregyéniség volt, nem került neki sokba a népet meggyőzni és kirobbantani egy forradalmat, ami a tyúkot a többi elnyomóval együtt megfosztotta volna a posztjától.

A harmadik versszak a tyúk napi élelmiszeradagjáról szól, ami bár nincs a versben pontosan meghatározva, de biztos nem kevés: „A kiskirály sem él jobban.”. Ez arra utal, hogy Petőfi az élelmiszert is irigyli a tyúktól, mivel a költő nem evett túl sokat életében, még gyerekkorában sem, hiszen a szülei sem voltak gazdagok. Ezt a tényt igazolja, hogy a versben leírt ház összesen egy szobából, a bútorzat pedig egyetlen ismeretlen magasságú ládából állt, ami azonban nem lehetett magasabb másfél méternél, mert bár a tyúk őse a bankiwatyúk tudott repülni, a versben szereplő házityúk ezt a képességét az emberi asszimiláció után ráköszöntő jólétnek köszönhetően elvesztette és ebből kifolyólag a földről indulva, kezdősebesség nélkül nemigen tud sréhvertikálisan 1,75 méternél több utat megtenni, hacsak nem alkalmaznak nála alárúgásos repülőindítást vagy más néven „kickstartot” amivel a megtett út értéke megnövelhető három méterre.

Az azonban nem valószínű, hogy egy tisztes állampolgárt rugdosnak (Petőfi nem ekvivalens Rejtő Jenővel), másrészt egy a repülési magasságánál jóval nagyobb magasságból (ahol még koordinálni sem tud) érkező társadalmi okokból túlsúlyos, röpképtelen madár, a ládával történő kollózió esetén vagy átbillenti a ládát a súlypontján és eldől ládástul, vagy miután nagyjából egy tégla áramvonalasságával becsapódik, a ládára ható erő meghaladja a láda szakítószilárdságát és széttörik. Ez a megoldás tehát tragikus kimenetelű a tyúk számára, mert vagy már akkor megszűnik az összes életfunkciója, amikor alárúgnak, vagy akkor, amikor ütközik a ládával, vagy a láda ilyen vagy olyan kollapszusa során, vagy ha egyik sem akkor az idáig nem említett pékipari hulladék vagy röviden morzsa fedőnevű ragadozó objektum fogja élelmiszer gyanánt felhasználni közvetlenül a tyúk földetérése után.

A madár tehát nem véletlenül szállt fel a ládára. Azt használta természetes fedezékként a kutya ellen, mert bár Petőfi az ötödik versszakban figyelmezteti a kutyát, hogy ne fogyassza el a tyúkot, a kutya mégis megszegi ezt a tilalmat. Ezt a következtetést a kutyának szánt két versszakos monológból lehet levonni. Ahogy Petőfi megszólítja a kutyát, abból kiderül, hogy a kutya helye a ranglétrán legalul, a béka illetve Petőfi bizonyos anatómiai testtája alatt van. Ezt igazolja az a tény, hogy a kutyát tegezi, amíg a tyúkot magázza. Ebből következik, hogy a kutya még Petőfinél is kevesebbet evett és a nála fizikailag gyengébb élőlényből akarná kivonni a táplálékát, de mivel a tyúk magas rangú, így számíthat a társadalom védelmére. A kutya tehát megpróbál a védelem résein keresztül tápanyagot generálni a tyúkból.

A negyedik versszak tulajdonképpen egy diplomatikusan megfogalmazott és burkolt, de mégis jól érthető figyelmeztetés a tyúknak, hogy neki is csak addig van jólét, amíg tojás is van, mert ellenkező esetben a protektorátus feltételei felborulnak aztán mivel „Valamit enni kell.”; a tojás helyett a tyúkból lesz élelmiszer. A tyúkot minden bizonnyal utolérte ez a végzet, mert Petőfi kirobbantotta a tyúk és a többi elnyomó ellen a forradalmat. A költőnek ezt a tettét minden bizonnyal a tojáshiány váltotta ki, mivel amíg Petőfinek valutában illetve élelmiszerben mérhető haszna van a tyúkból addig nem lázad fel ellene. És mivel az átlag zérót kereső Irodalomipari Szakmunkás nem halt éhen, valószínűleg a család a tojásokból neki szánt porciót (a maradékot) utána küldte postán. Tehát a forradalom előtti napokban a költő nem kaphatta meg az adagját és így függetlenítette magát a tyúktól.

Hogy a tyúk nem generálta le az ovoidokat, vagy a posta sikkasztotta el a küldeményt, az a kimenetel szempontjából lényegtelen, mivel Petőfi nem nézte az okokat, csak a végeredményt, ami az volt, hogy éhen maradt. Így a tyúk nem biztosította neki többé a napi élelmet és Petőfi többé nem tűrte el a tyúk rangbeli fölényét. Ezért szövetségeseket (márciusi ifjak), aztán sereget (nép) toborzott, és véget vetett a tyúk és a többi zsarnok rémuralmának.

A végkövetkeztetés pedig az eddigiek összegzése után az, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha a tyúkot még tojás korában feldolgozzák a tojásiparban (Ez azonban a tyúk szemszögéből nem igaz csak a többiekéből).