Jó lapot kívánok mindenkinek. Önöknek ismét a sufnituning rovat menetrendszerűtlen adásához van szerencsétlenségük. Meneküljenek...
Köztudott, hogy a Commodore Tramiel kilépése után kezdett el pusztulni és ebben elég nagy része volt annak, hogy olyan mértékben voltak spúrok, hogy az a skót iskolákban ma is tananyag.
Ennek iskolapéldája többek között az is, hogy az Amiga 500-asokra fekete-fehér kompozit kimenetet tettek, aminek kb. semmi értelme nem volt. Ha egyáltalán nem tesznek, akkor azt mondom jó, de ez így ilyen "hoztam is, meg nem is" kategória...
Persze lehet ennek az volt az értelme, hogy az emberek rá legyenek kényszerítve vagy egy monitor vagy egy konverter megvásárlására.
Persze nincs minden (meg)veszve, ha az ember valamiért nem monitoron akar Amigázni - mert mondjuk azért egy verekedős játék vagy a Test Drive 2 mégis jobb nagyképernyőn - akkor rádugja az A520-at és máris van színes kompozit kimenetünk is. Igen, de ez azzal jár, hogy az ember állandóan húzogathatja szét a dolgokat, mert hol a monitort, hol az A520-at plugja rá. Milyen jó is lenne, ha nem kellene széthúzogatni az egészet és akkor el is jutottunk a mai barkácsszakkör trágyáig: avagy "portforward" az A520-on, hogy egyszerre lehessen ráplugni a monitort és a TV-t is.
Kell hozzá először is egy A520 (klikk a nagy képhez).
Kapjuk szét.
Forrasszunk rá egy 23 tűs apa csatlakozót a következő módon. A 16-os, 17-es, 18-os, 19-es és 20-as lábakat kössük össze a csatlakozón és utána kössük rá a legközelebbi földre az A520-lapkáján. A 10. láb a kompozit szinkron, ezt vagy az MC1377-es 2-es számú lábáról tudjuk levenni, vagy a bemeneti csatlakozó 10. lábáról. Az RGB lábak sorban a 3-as, 4-es, 5-ös lábak, ezeket kössük össze. Vagy, hogy kevesebb drót tekeredjen össze, ezeket le lehet szedni az egyes színösszetevők áramköreinek első ellenállásáról is, lehetőleg a külső lábáról. (Csak arra vigyázzunk, hogy ott a sorrend balról jobbra nem RGB, hanem RBG, ld. a képen.)
Vágjunk ki egy darabot az A520 burkolatából az MC1377-es 1. lábánál és szuszakoljuk be a csatlakozót. Akinek van idevágó csavarja, az rögzítheti mind a két lukon, nekem most nem akadt kéznél, így én csak a jobb oldalon rögzítettem, mert a baloldalon a nagy kimeneti kondi útban van. (Egy csavar is fogja a kiesés ellen, meg amúgyis épp az volt a lényeg, hogy ne kelljen széthúzkodni.)
Plugjuk rá az Amigára, próba végett. Egy kis dinnyeturmixot is beleönthetünk, feltéve, ha rövidzárlatot szeretnénk. Perverzebbek vindózt is tehetnek rá - legalábbis a CD-jét - ha épp erre van gusztus(talanság)uk.
A képen már együtt megy a monitor és a TV. Persze a TV így fele fényerőn adja csak az Amiga képét. Ennek a megoldása az, ha van egy kapcsolónk, ami a monitorkábelt le tudja választani a monitorról. (Nekem ilyen switcherem már van; az amivel az A1200-es és az A500-as között tudok váltani a monitoron.) A monitor kikapcsolása nem elég, ha az áramkör zárt a monitor fele, akkor mindenképpen feleződik a fényerő! De egyébként sincs túl sok értelme egyszerre mind a két képernyőre ugyanazt az Amigát kirakni, a hangsúly azon volt, hogy ne kelljen minduntalan széthúzogatni a cuccokat.
Rakjuk össze és örüljünk neki, hogy most már ilyenünk is van. (Valószínűleg ez az egyetlen A520-as a világon, ami tovább is teszi az Amiga portját, hogy monitor is mehessen rá.)
Ennyi volt mára a sufnituning rovat. Köszönöm, hogy ismét mindenki nagyívben szarik rá, továbbá bikacsököt bilgécnek és a kurwa anyját a mikrofosnak.
BTW, elrepült felettem egy denevér, amikor kivittem a szemetet. Ez most ómen volt, vagy betmen? |