@Ádám:

Ezek a fránya nyomtatók... Nem akarnak együttműködni a szegény windózzal.

@Promatheus:
Nem, nem ez az. Amiről én beszéltem, az felülnézetes.

@Ádám:
Ezek a fránya nyomtatók... Nem akarnak együttműködni a szegény windózzal.

@miklos_akos:
A Play Store miert egy foshalmaz a mai napig ami keptelen egy kibaszott alkalmazast lefrissiteni es beakad "Fuggo" allapotba????????
Google RCS: orulok, hogy van, nem tom mi ez, de addig nem tudtam se SMS-t nezni, se irni amig be nem allitottam. Valami Apple iMessage klon csak szarabb. :))))))

Your ISP AHRT-AS, HU/AS8990 is UCEPROTECT-Level3 listed because of a spamscore of 76.1. See: http://www.uceprotect.net/rblcheck.php?ipr=[nope :P]

@TCH:
de amúgy tuti, hogy valamelyik szerveretekről nem megy ki spam, mert mondjuk van rajta egy meghekkelt júmlaportál?

@Promatheus:
Mondjuk elég szánalmas, hogy 3-4 évesen (vagyis 1992 körül) még ilyen ataris konzolt toltak az orrom elé a nénikémék.Azért érződik, hogy ki nem volt a kedvenc rokonjuk. :D

@Ádám:
A múltkori fizetett indexes cikk után most sikerült egy normálisabbat is írni:

Az Intel piacra dobta legújabb asztali PC-s chipjeit, amelyeknél oly módon kellett átalakítaniuk a legújabb félvezetődizájn egy részét, hogy a régebbi tranzisztortechnikával úgy működjenek együtt, hogy mindeközben a szükséges teljesítménynövekedést is biztosítani tudják.

Az átalakításnak egyaránt következményei vannak mind az processzorsebességre, mind az általa termelt hőre nézve. Az amerikai cég azt állítja, hogy a Rocket Lake chipek

19 SZÁZALÉKKAL GYORSABBAK

az elmúlt generációhoz képest, és olyan funkciókat vezetnek be, amelyek segítenek a PC-s játékvilágnak lépést tartani a legújabb konzolokkal: a PS5-tel és az Xbox Series X-szel – olvashatjuk a BBC írásában.

Bár az Intel jelenleg piacvezető,

a riválisok költségeket tudtak megtakarítani termelés kiszervezése révén, ami miatt az Intel trónja vezető CPU-gyártóként már nem tűnik annyira megingathatatlannak, mint korábban.

A tranzisztorok alapvetően apró ki-be kapcsolók, és milliárdok vannak elrendezve különböző mintákban, hogy chipen végezzenek számításokat.

Azért igyekeznek egyre kisebbnek megalkotni ezeket, hogy többet lehessen elhelyezni ugyanakkora a helyre – ezáltal lehetővé téve a számítógépek gyorsabb futását, miközben kevesebb energiát használ fel.

Az Intel új Rocket Lake chipjei 14 nanométeres tranzisztorra támaszkodnak, és az amerikai cég a saját üzemeiben gyártja ezeket.

Ezzel szemben fő versenytársa: az AMD egy külsős gyártót: a tajvani TSMC-t kérte fel a legújabb Ryzen asztali PC chipjeinek gyártásához, amelyeknek nagy előnyei a kisebb 7 nm-es tranzisztorok.

Az Apple jelenleg nem az Intellel működik együtt, hanem a cégen belül kidolgozott processzordesignt használja, amelyeket szintén a TSMC gyárt le, és még fejlettebb, 5 nm-es technológiát használ.

A tranzisztorméretek mérésére egyébként nincs meghatározott módszer, és az Intel állítása szerint a saját 14 nm-es technológiája megegyezik a TSMC 10 nm-esével. Ennek ellenére az amerikai cég mégis elismerte a BBC szerint, hogy

LEMARADT A „MÉRETVERSENYBEN”.

Az Intel célja eredetileg az volt, hogy 2017 és 2019 között áttérjenek a 10 nm-es asztali chipekre, ám ez ebben a generációban nem történt meg: a következő, 2021–2022-es generációra kell ehhez várni. Ezzel együtt a 7 nm-re való ugrással is késnek.

A házon belüli gyártásnak azonban megvannak a maga előnyei. Egyrészt segít csökkenteni a költségeket, másrészt ezzel el tudják hessegetni azokat az egyre növekvő aggályokat, hogy az Egyesült Államok túlzottan függ a tengerentúli chipgyártóktól.

Az Intel nemrégiben egy új vezérigazgatót kinevezett: Pat Gelsinger pedig világossá tette, hogy ellen akar állni néhány befektető nyomásának, amelyek arra ösztönzik az Intelt, hogy ne a saját gyáraiban állítsa elő a processzorait.

A gyár a vállalkozás ereje és lelke, és a jövőben még jobbá kell válnunk.

– mondta még januárban Gelsinger.

Az új, „11. generációs” asztali chipek a 10 nm-es laptop chipekből (a 2019-es Ice Lake sorozatból) és egy másik (a 2020-as Tiger Lake családból származó) processzormagok mikroarchitektúráját veszik át. Az Intel a 14 nm-es tranzisztorok ezen kialakításainak átdolgozását „backportnak” hívja – ezt a metódust általában inkább szoftverek esetében használják oly módon, hogy egy újabb szoftverrendszer komponenseit ugyanannak a szoftvernek a régebbi verziójába integrálják.

Hosszú ideje gyártunk már 14 nm-es CPU-kat, és ennek az az egyik előnye, hogy ez egy nagyon bevált gyártási folyamat, amelyet már kívül-belül ismerünk.

– magyarázta Mark Walton, az Intel szóvivője, azt is hozzátéve, hogy ennek előnyét különösen a videójátékok esetében tapasztalják.

Mi tényleg értünk ahhoz, hogyan kell növelni az órajelet – és ez egy videójáték esetében rendkívül fontos.

– tette hozzá Walton.

A cég saját mérőszoftvere (benchmarkja) szerint az új i9-11900K chipből 14 százalékkal több képkockát lehet másodpercenként kipréselni, ami olyan gép- és processzorigényes, dedikált PC-s játék esetében, mint a Microsoft Flight Simulator, kiemelten fontos, ha kiváló minőségű grafikával akarunk a repülőszimulátorral játszani. Az előző generációs i9-10900K processzorok

NEM IGAZÁN TUDTAK MEGBÍRKÓZNI EZZEL A MICROSOFT JÁTÉKKAL.

Az Intel emellett más előnyöket is kiaknáz, többek között a PCie 4.0 támogatását, amely megnöveli az olyan egyéb hardverek által elérhető sávszélességet, mint például a grafikus kártyák és az SSD meghajtók, hatékonyan lehetővé téve számukra az adatok gyorsabb váltását.

Sokkal gyorsabb lesz a játék, illetve a játékon belüli textúrák betöltési ideje is és sokkal zökkenőmentesebb a teljes játékélmény.

– állítja Walton, hozzátéve, hogy ez ellensúlyozná az Xbox Series X és a PlayStation 5 egyik legfontosabb előnyét.

Az Intel állítása szerint az új chipeknél 19 százalékkal javítja az elődökhöz képest a „ciklusonkénti utasításokat”. Ugyanakkor olyan professzionális weboldalakon, mint az Anandtech, már elkezdték tesztelni a processzorokat, és csak

SZERÉNY JAVULÁST ÉSZLELTEK

amikor néhány tesztprogramon és játékon kipróbálták azokat. Bizonyos esetekben a különbségek észrevehetetlenek voltak.

Időnként jelentős különbséggel kullognak az Intel processzorok a konkurens AMD mögött.

– nyilatkozta a webhely tulajdonosa, dr. Ian Cutress a BBC-nek.

Ráadásul a tesztek alapján a chipek rendesen túl is forrósodnak. Az Intel egy nagyon vékony anyagréteget eltávolított a CPU áramkörein lévő félvezetőblokk és a tetején lévő „hőterjesztő” közül (ezt az eljárást „festekhígításnak” hívják), hogy a komponenseket megfelelően tudja hűteni.

De az Anandtech az egyik tesztjével még így is 104 fok csúcshőmérsékletet regisztrált, ami épphogy csak a biztonsági zónán belül található.

Az Intel laptopchipjeit kifejezetten a 10 nm-es jellemzőkhöz tervezték, és ez magában foglalja a hőteljesítményt, a frekvenciát és a feszültséget. Mivel utólagos átdolgozást hajtottak végre, kompromisszumokat kellett kötni – bár ez a teljesítménynövekedés összejött, de ez a sok energiaigény és a potenciális hőproblémák rovására megy.

Ez konkrétan ez azt jelenti, hogy ha a felhasználók rendesen meghajtják a chipet, és amikor annak nincs megfelelő hűtése, akkor a chip a saját teljesítményét visszaveheti, hogy ne menjen tropára.

Az egyik további következmény az, hogy az Intel csak Rocket Lake chipeket csak maximum nyolc maggal kínálja – pedig egy processzornak minél több magja van, annál gyorsabban futtatható rajta egy program, feltéve, ha az adott szoftver kellőképpen optimalizálva is van, hogy a „terheket” megossza.

Ezzel szemben a rivális AMD Ryzen chipjei már 16 magnál tartanak. Az AMD legújabb processzorai ugyanakkor továbbra is hiánycikknek számítanak.

Az Intelnek most nagy előnye, hogy saját maga gyártja a chipjeit, így viszonylag könnyen beállíthatja a gyártást a keresletnek megfelelően. Az AMD-nek pedig az Apple-vel, az Nvidiával és másokkal is „rivalizálnia” kell, hogy a TSMC kapacitásával az AMD-t és ne a többi gyártó szolgálja ki.