BGAFC Vendégkönyv

Σ: 1 post

TCH (statz)

#1, Főfasz (10443)

7824 | #1e38 | ^ | Idézet | Sat, 14 Jul 2012 03:01:15 +02

31.46.*.*

*.catv.pool.telekom.hu

Oké, akkor kifejtem:
Először is, te nem megkérdezted, hogy próbáltam-e DHCP-n új IP címet kérni, hanem bekúrtál egy winfosos parancsot válasz gyanánt mindennemű körítés nélkül, kvázi - Ez mire való, te hülye?! - stílusban.
Másodszor is, mégis honnan a faszomból kéne nekem tudnom, hogy mi az az ípécím meg déhácépé és egyáltalán azt, hogy mi a network? Honnan kéne nekem tudni, hogy ezek a dolgok hogy kezelődnek winfos alatt? Én most jöttem a krumplifődrű', fingom sincs ezekről, r=-1 vagyok, nem értek hozzá, csak szeretnék feldöccenni a netre, ennek ellenére bekapcsolja az ember a gépet, aztán a routert és nincs net? Aha ipconfig /renew vagy másszak végig a winfoshét kádéenégy módjára szilánkokra szedett konfi vezérlőpultjában és állítsam be.

saxus. Mi az hogy az überfelhasználóbarát és kényelmes winfos ezt nem csinálja meg magától?

És légyszíves ne válaszold azt, hogy aki nem ért hozzá ne használja, mert akkor nagyon körbe foglak röhögni:

@saxus:
Azt hiszem, vitáztunk párszor arról, hogy az IT kinőtt abból, hogy pár szakálas emberke az egyetemekben játszadozzon néhány(száz) talicskányi tranzisztorral, hanem jelenleg az van, hogy sok más ipart szolgál ki.

(Zárójelben súgom meg, hogy nem tudom másnak hogy ment ez, de nekem a fostos buguntu magától felmászik, ha a router a rendszer után éled fel, vagy esetleg újraindul...)

Elolvastam a múltkor belinkelt PHP: a fractal of bad design cikket.

Hát igen, alapvetően a faszinak kurwára igaza van, nem is nagyon akarom vitatni az álláspontját a PHP-val kapcsolatban.

Pedig egyébként bele lehetne kötni, mert sok helyen csúsztat, pl. amikor bugokat koncepciós hibaként sorol fel. Vagy a keresőfüggvények visszatérési értékének kezelésével kapcsolatban, mert az egy dolog, hogy a PHP-ban kurwa nagy balfasság, hogy false-t ad vissza not found esetén, viszont nem értem, hogy - az általános nyelvi konvencióktól és a józan észtől eltekintve - mi a fárast kell ezen sikítozni; ha C-ben be tudjuk írni, hogy if ((pos = strstr("faszomat", "faszom")) != -1) akkor mi gátolja meg, hogy PHP-ban beírja, hogy if (($pos = strpos("faszomat", "faszom")) !== false), itt is le kell kezelni, meg ott is. (Mondom ezt úgy, hogy én is -1-et szoktam használni not found gyanánt, amikor indexet adok vissza valami programban.)

Ami viszont bassza a szemem az az, hogy

I loooove Python.

(Nem nem konkrétan a Pythonnal van bajom, sosem próbáltam, nincs véleményem róla.)
Kicsit érdekes volt úgy olvasni, hogy az embernek végig az az érzése, hogy ez nem valami objektív szakember enyhén érdes véleménye egy egyébként tényleg elég balfasz módon kitalált nyelvről, hanem egy Python lover PHP-hate rantja és ez még csak a kisebbik baj. (Ettől még a PHP-val kapcsolatban igaza van, az a NULL < -1, meg a NULL++ == 1 iszonyatos nagy fail (főleg együtt nézve), az including from http address, meg a too big Content-Length in sent header még nagyobb, a húsvéti tojásként belerakott logo-t meg már minősíteni sem akarom.)
A nagyobbik baj az, hogy enyhén szólva is érthetetlen, hogy leírja, hogy mennyire baromság PHP-t használni komplex alkalmazásokra...hogy aztán ajánljon rá egy másik szkriptnyelvet.

A szkriptnyelveket nem komplex alkalmazások fejlesztésére találták ki, hanem automatizálásra. Az alkalmazások ki és bemeneteinek szinkronizálására, az alkalmazások által produkált eredmények átadására.
Ahelyett, hogy az ember dobálná az adatokat ide vagy oda, a szkript elvégzi helyette.
Arra találták ki hogy az alkalmazások és/vagy rendszereszközök között egy könnyen programozható interface-t biztosítson, ahol a sebesség nem kérdés - lévén a szkript csak összeköt - ezért nyugodtan használható a célra egy interpretált és gyengén, vagy egyáltalán nem típusos nyelv, hogy nagyon gyors fejlesztést tegyen lehetővé; az ember csak összedobta a kis szkriptjét és máris megtakarított egy rakás pepecselős munkát és az azzal elbaszott időt.

Na most ennek megfelelően, tök mindegy milyen szkriptnyelvről beszélünk, mindenképpen, mondhatni szükségszerűen alkalmatlan lesz arra, hogy egy komplex alkalmazást írjanak benne, legyen szó akár a PHP-ról, akár a Pythonról, akár másról. Márpedig ugye a webalkalmazás is alkalmazás és néha igen-igen komplex bír lenni.

Így aztán enyhén szólva is értetlenük állok azelőtt, hogy webalkalmazások fejlesztésére a fószer ajánl egy másik szkriptnyelvet és a hozzá tartozó keretrendszereket.
Csak azért nem értem, mert ugyanolyan hulladék lesz a végeredmény, mint ha PHP-ban gányolták volna. Attól, hogy a Python koncepcionálisan nincs annyira elbaszva mint a PHP (én nem tudom, a Pythont nem ismerem, az iromány alapján mondom), attól még ugyanaz vonatkozik rá is, mint a többi ilyen "túlokos" szkriptnyelvre.

Ismételten belefutottunk abba a problémába, hogy túl sok balfasz került a szakmába és mivel a szkriptnyelvekben könnyű programozni (pontosabban összedobni, azaz komplex probléma esetén fércelni, taknyolni és gányolni), ezért elkezdték használni olyan feladatokra, amikre egy bizonyos szint felett alkalmatlan.
Hangsúlyozom bizonyos szint felett, mert ugye alapesetben mit is csinál egy PHP-s vagy akár Pythonos szkript? Interface a webszerver az adatbázis és a fájrendszer között, az egyes kiszolgálóknak, alkalmazásoknak küld parancsokat vagy veszi át tőlük a végeredményt és adja oda a másiknak, hiszen erre való egy szkriptnyelv. Ez egyszerű feladatoknál (pl. vendégkönyv, blog, mittudomén) még bele is fér, szóval a gányerek mondhatják, hogy alkalmas rá, nem?
Persze, csak ahogy bonyolódik a feladat és/vagy nő meg az egyszerre történő futtatási kísérletek száma, az interpretált nyelv úgy lesz egyre lassabb (és megterhelőbb) egy natív alkalmazáshoz képest, ráadásul az adatok típusainak hiánya folyamatos ide-oda konverziót eredményez, ami tovább lassítja az egészet, továbbá mivel magának a nyelvnek a lényege, hogy könnyen lehessen valamit összedobni, így a benne írt rendszerek egy idő után az emberi hanyagságnak köszönhetően szükségszerűen átláthatatlanok lesznek (hacsak a projectmanager nem tartott végig vaskézzel rendet), mert összedobtuk, megy, kész, le van szarva.
Ezen jellemzői miatt egynémelyik probléma megoldása eléggé "nehézkes" a szkriptnyelvekben.
És amit a totál balfaszok képtelenek voltak benne megoldani, azt a kevésbé balfaszok lekódolták és keretrendszer gyanánt feltették a netre, hogy a totál balfaszok használhassák, így épült ki egy olyan internet, ami hemzseg a bloatware portáloktól.

Ezekre a keretrendszerekre pontosan ugyanaz a szükségszerűség vonatkozik, mint magukra szkriptnyelvekre, amikben írták őket; most attól, hogy Pythonban van és nem PHP-ban, attól még ugyanúgy egy szükségszerűen elhízott szarhegy lesz, mert minden problémát megpróbálnak benne megoldani, olyat is, amit nem is kellene, mert annak a problémának a megoldására nem szkriptnyelvet kellene használni.

Így születnek olyan több tíz megás keretrendszerek, mint a Joomla vagy a fickó által javasolt Django, amik annyira elhíztak, hogy párszáz user egyidejű kiszolgálása esetén lazán hanyattlöknek egy többmagos N GB RAM-mal felszerelt gépet is.

Félreértés ne essék én nem a PHP-t védem vagy a Pythont szidom, csak a konklúzióját nem értem ennek a figurának. (A tehénszar fos, egyél libaszart!)
És nem is a szkriptnyelveket szidom, csak a felhasználásukkal van némi (kurwa sok) probléma.

Namind1 wazze, megint kurwa sokat pofáztam, ahelyett, hogy aludnék.

Vándékkönyv 3.9.7:
• Dupla aláhúzás, u2 taggal.