BGAFC Vendégkönyv

Σ: 1 post

TCH (statz)

#1, Főfasz (10466)

8197 | #50ba | ^ | Idézet | Mon, 28 Sep 2020 18:46:33 +02

188.143.*.*

*.pool.digikabel.hu

Kecske mindenkibe! Önök újfennt a sufnituning rovatot hallják, fogadják legőszintébb részvétünk... (Igazából bekaphatjátok, hehe.)

Valamikor bazikurwarégen, volt az A500+-omban egy picsakék színű hordóakksi (az eredeti, amit 1991-ben beleraktak), ami az idő múlásával megadta magát a picsába, kifolyt a picsába és összemarta az alaplapot a picsába. A picsába... Ez így maradt a jóég tudja hány évig, majd a kétezres évek közepén vagy végén - a faszom se tudja már mikor, 2006-2009-ig akármi lehet, talán 2007-ben - rendeltem - a faszom se tudja már honnan, talán a Vesalia-ról - egy csereakksit. Meg is jött, szép takonyződ volt, így hát kiforrasztottam a régit és beforrasztottam helyette ezt.
Ez is elzakatolt benne, kb. másfél évtizedig, de mostanra már ez is megfolyt a faszba - bár nem olyan durván, mint az előző, ez még épp csak elkezdte - és mostanság állandóan elfelejtette már az időt (egy az Amiga 500 maximum RAM kapacitásáról szóló vita kapcsán fotóztam le az ACA500 egyik menüjét, hogy igazoljam, hogy a "Trapdoor" Slow RAM helyére lehet Fast RAM-ot is lapozni és valami tavalyi dátumot mutatott...), úgyhogy egyértelmű volt, hogy az akksinak vége, itt az ideje a cserének...
Mindenesetre úgy döntöttem, hogy a hordóakksikból elég, kap egy CR-2032 socketet és ossza be magának. Igaz, hogy ezek a hordók 3.6V-osak, míg a CR-2032 csak 3V, de igazából le van szarva; a mostani akksi is már csak 1.4-1.5V-ot adott és még így is napokig bírta az óra vele...

Namármost, mivel pénzem az kb. bilgéc pénzének a reciproka, így természetesen abból főzünk, ami van. (Értsd: szarból.) Évek óta hányódik itt az udvaron egy teljesen szanaszétbaszott pécés alaplap; amit forrasztás nélkül le lehetett róla szedni, azt már leszedtem (ill. pár csoportjumper még van rajta, ha el nem felejtem, majd azt is lebányászom róla), viszont speciel a CR-2032-es socket még rajta vagyon. (Képek klikkre kitágulnak.)

Amint látni lehet, ennek már úgyis mindegy. Amúgy is bugos, mert tele van mindenféle rohadt bogárral, pókkal, sőt még a csigák is végigmásztak rajta és össze is szarták a picsába; mindig is mondtam, hogy a pécé csiga és szar, de, hogy csigaszaros is...?
Maga a socket is kissé viseletes állapotban van, dehát, ha nincs ló, jó a kecske is. (Krumplipürének.)

Fogtam a forrasztópákát és leműtöttem róla a socketet. Tényleg eléggé viharvert. (Szó szerint, hiszen ezt a szerencsétlen alaplapot a vihar is megverte kint, nem egyszer.) Talán éppen csak, hogy földigiliszták nincsenek benne, mert moha meg föld az van. (Mondjuk utóbbinak kell is lennie, de nem úgy, na.)

Eltettem magam virslibefőttnek a szebb napokra, aztán hirtelen másnapos lettem másnap lett, én meg nekiálltam folytatni a kontártékonykodást. Először kipucoltam a socketet, majd befújtam kontaktspray-vel, jó vastagon. (Hát nem sokat segített.) Kinthagytam az udvarom, had szedje az oxidot és addig szétkaptam a gépet. Ha valaki még emlékszik a cca. öt évvel ezelőtti gányolószakkörre, amikor is újrakondiztam ezt a gecisvödröt, akkor annak talán rémlik, hogy a képeken látszik az akksi is. Na, úgy nézett ki a föld felőli oldala akkor és így néz ki most:

Amint látszik, az elmúlt öt évben valamikor ennek is elérkezett az órája (ééérted, elérkezett az órája az órát hajtó elemnek, hajaj, de végtelenül kurwa vicces, bazdmeg, há-há... :( ) és ez is megkezdte a szalámijákolást szalmiákolást. Szerencsére most még időben elkaptuk, nem rontott tovább a helyzeten. Gyorsan kiforrasztottam a gecibe, aztán előkapartam pár fülpálcikát, bevizeztem őket és megtakarítottam a mocsoktól az alaplapot, amennyire bírtam. (Utána megküldtem a hajszárítóval is.) Túl sokat mondjuk nem segített rajta, de azért jobb, mint volt.

(Ha valaki csodálkozna, hogy mi a franc az a sötét folt a képen, amit még a vaku sem tudott megvilágítani, hát az én vagyok. De tényleg, ez nem vicc.)
Ugyan készítettem fotót arról is, hogy hogy nézett ki takarítás előtt, de sajnos megint retardált kecskefasz voltam és az utána jövő fotó jobb felkiáltással letöröltem, csak épp elfelejtettem, hogy azt direkt azért csináltam, hogy látszódjon, hogy mennyire volt dzsuvás előtte. Ügyes vagyok... (Miért nagyon trú a trécéhá? Mert mínusz egy az íkúja. Én kívánok elnézést, hogy elmondhattam...)
Viszont, mivel ez - mint említettem - még az eredeti hordóakksi műve volt, kb. elég jól látszik az újrakondizós képeken, hogy mennyire volt szaros az alaplap, pl. ezen: http://oscomp.hu/epicz/A500_C/img_0012.jpg

Ez azonban nem egy konzisztens procedúra volt (milyen faszán beszélek külföldiül), mert pl. menetközben nekiállt szakadni az a retekkel telibekúrt eső, de pont sikerült behozni a socketet, mielőtt elázik a gecibe, mint a riherongy Rihanna. (Aki nem érti ezt a poént, az legyen magára büszke. Én az volnék. Csak sajnos húgom jóvoltából én értem...)

A socketet kimértem, hogy vezet-e, meg ha belerakom az elemet, akkor ad-e feszültséget; hát nem igazán szerette volna egyiket sem csinálni. Persze érthető, mert tiszta oxid, meg dzsuva volt még mindig. Fülpálcikák elő, víz, és kimostam amennyire tudtam. Utána csavarhúzó és levakartam az oxid nagy részét, majd kipróbáltam, hogy jobb-e. Vezetni már vezet, mind a két irányba, de ha berakom az elemet, nem mér semmi feszt. Újabb fülpálcikák, kontaktspray, kenegetés, próba, semmi. Aztán rájöttem, hogy ha nyomom felülről az elemet, akkor hirtelen kedve támad érintkezni és máris van villany. Bazmeg...
A végső megoldás így egy az alsó érintkező alá tett alátét lett...

...de a szó legszorosabb értelmében. Visszaforrasztottam a socketet az akksi helyére...

...majd beleraktam az elemet és összeszereltem a gépet.

A gép természetesen elfelejtette az időt, dehát ez egyértelmű volt.

Úgyhogy beállítottam, majd lekapcsoltam az egészet a fárasba. Adtam neki pár percet, majd beindítottam és megnéztem az időt.

Amint látszik, nem felejtette el, működik. Innentől, ha lemerül az elem, akkor csak cserélni kell. Mondjuk poén lett volna ezt jövőre megcsinálni, hogy elmondhassam, hogy a gép harminc évet kihúzott két hordóakksival, csak éppen, ha a második még jobban megfolyik és kinyírja az alaplapot, akkor ugyanúgy nem mondhattam volna el, de cserébe mínusz egy A500+-om lett volna.

Ez volt a mai sufnituning rovat, remélem (a lófaszt!), hogy mindenki túlélte, legalábbis aránylag kevés agykárosodással, nekem sajnos nem sikerült, de mivel egyrészt nekem nincs agyam, csak valami pótlék és ráadásul még azt sem használom, így nekem speciel kurwára mindegy.
Búcsúzik a műsorvezető: trécéhá az elmeháborodott bakkecske. Bikacsököt bilgécnek és a kurwa anyját a mikrofosnak!